Lejár a Műszak

(Klaszán Sándor)

Mikor a naplementét nézed és az esti buszra vársz,

a pályaudvar mellől még a roadshow-ra látsz.

Jó idő van éppen, a tömeg lent a téren el se fér,

cirkusz kell a népnek, ringlispil és folyékony kenyér.

Miközben mások úgy mulatnak, hogy nem számít a pénz,

az esti szürkületben te dolgozni mész.

Különjárat indul, a szomszéd város szélén áll a gyár,

betanított munka, szódavíz és táskavizit vár.

Lejár a műszak reggel hatkor, otthon csak néhány órát alszol,

rohansz a hegyre: a szőlőt megint permetezni kell, igen.

Apósod mondja mit kell tenned, felmegy a pumpa kicsit benned,

iszol egy fröccsöt és helyrebillen a közérzeted.

Mikor az alkatrészüzemben a gyártósor megáll,

az éjszakás melósnak csak öt perc szünet jár.

Pár hónapja kezdtél, elfogyott az utolsó segély,

külföldi a főnök, túlfizetni sosem fog, ne félj!

Mikor a hétköznapok sűrűjében fáradtan leülsz,

a kedvesed, ha megvigasztal fellelkesülsz.

Vacsorára – mondja – zöldbabfőzelék lesz virslivel;

már nem hiányzik semmi, parádé és leszbi-show se kell.

Lejár a műszak reggel hatkor, otthon csak néhány órát alszol,

rohansz a hegyre: a szőlőt megint permetezni kell, oh yeah.

Apósod mondja mit kell tenned, felmegy a pumpa kicsit benned,

iszol egy fröccsöt és helyrebillen a közérzeted,

iszol egy fröccsöt és helyrebillen a közérzeted,

iszol egy fröccsöt és holnap reggel újra kezdheted...